Az Aranyvonat


Előszó...|...A Szent Korona őrzése...|v 1938 - A Szent Jobb országlása, az Aranyvonat .. |vA Szent Jobbot szállító szerelvény...|v Utószó. .


Előszó


A Magyar Koronaőrök Egyesülete, valamint a MÁV História Bizottság a MÁV Nosztalgia KFT és a Vasúttörténeti Park közös szervezésében lehetőség adódott az 1938-as Szent Jobb országlásában részt vevő, a Szent Jobbot szállító vagon hiteles másolatának elkészítésére. A vasúti kocsi megépítését különböző támogatásokból szeretnénk megvalósítani. Ehhez kérjük szellemi, erkölcsi és lehetőség esetében anyagi támogatásukat. Az ünnepélyes felavatásra és kiállításra, majd későbbiekben az országlás főbb állomásainak eljutását 2012-es év nyarát célozzuk meg.

Tisztelettel kérjük Önöket lehetőségeikhez mérten szíveskedjenek támogatni nemes célunk kivitelezését illetőleg.

Köszönettel: Magyar Koronaőrök Egyesülete


A Szent Korona őrzése


A Szent Korona őrzése több mint ezer évre nyúlik vissza, törvények szabályozták a működést.

  • I Szent István 1018-ban megalapította a fehérvári Bazilikát, melynek tornyában őrizték a koronázáshoz szükséges kellékeket.

  • III. Sándor pápa 1204-ben kodifikálta a Szent Koronával kapcsolatos szokásjogot.

  • A XIII. század végéig az egyház szakadásáig a Szent Koronát az udvari lovagrend látta el az őrzési feladatokat, ezt követően a bizalmi őrzés korszaka következett. A korszak jellemzője, hogy az uralkodó saját tulajdonának tekintette a Szent Koronát.

  • A XV. Században Budán őrizték, 1439-től Albert király Visegrádra szállította a Szent Koronát.

  • Az 1462-es graz-i egyezmény alapján I. Hunyadi Mátyás 80000 arany ellenében visszakapta a Szent Koronát és Sopron városát III. Frigyestől. Mátyás haláláig egy koronaőr látta el az őrzési feladatokat.

  • II. Ulászló 1498-ban világi őrzést rendelt el, mely a bárók és világi személyek szolgálatát vette igénybe Visegrádon.

  • Az 1526-os mohácsi vereség következtében Buda török hatalom alá került a Szent Koronát Székesfehérvárra vitték, ahol Ferdinánd koronázására került sor. A koronázás végeztével az országgyűlés megválasztotta koronaőrnek Perényi Pétert és Báthory Istvánt.

  • 1552 és 1608 között a Szent Koronát Bécsben és Prágában őrizték, III. Ferdinánd 1665. XVL. Tc-ben előírta, hogy legalább egy koronaőrnek a Szent Korona mellett kell őrt állnia.

  • 1848-banBudáról Orsovára menekül a Szent korona, hogy őrzése biztos helyen legyen.

  • 1872-ben I. Ferenc József önálló Koronaőrség csapattestületet hozott létre, ebben az időben gyakori volt a koronázási jelvények és a Szent-Jobb közszemléje.

  • Az 1900-as évektől Budai várban őrzik a Szent Koronát. A koronaőrség teljesen politikamentes szervezetként működött, két országos koronaőr vezetésével.

  • 1919-ben a Tanácsköztársaság néptörvénye megszűntette a koronaőrzési tisztségeket és kimondta, hogy az őrzés a belügyminiszter és a miniszterelnök feladata.

  • 1928. június 26-án a XXV. tv a Szent Korona és a hozzátartozó drágaságok gondviseléséről szól. Benne foglaltatott a koronaőrök és miniszterelnök feladatai és felelőssége.

  • 1944-ben veszélyes időket élt át a Szent korona és őrzői egyaránt. A nyilas hatalomátvétel miatt elrejtik a Szent Koronát, október 16-án Veszprémbe szállítják Szálasi utasítására. Innen Kőszegre szállítják, de a frontvonal közeledtével nyugat felé veszik a Koronaőrök az irányt.

  • 1945. április 7-én éjjel 11 órakor érkeznek Mattsee-ba a koronaőrök, ahol közös elhatározás alapján a föld alá rejtették el a Szent Koronát. A Szent Jobbot és a palástot a Mattsee-i katolikus pap parókiáján, a koronaládát és a kardot pedig a Zellhoffban működő Jézus Szíve misszió vezetőjénél rejtették el.

  • Pár nappal később Pajtás Ernő ezredes vezetésével az összes koronaőr jelentkezett a Mattsee-ban állomásozó amerikai hatóságnál. Pajtás Ernő vallomást tett, majd 1945. július 24-ről 25-re virradó éjjel Andrews B Worth hadnaggyal kiásták a Szent koronát rejtekhelyéről.

  • 1953-ban New Yorkba, majd onnan Forth Knoxba szállították a Szent Koronát és a hozzátartozó drágaságokat.

  • 1978. január 6-án ünnepélyes keretek közt az Amerikai Egyesült Államok visszaadta az ereklyéket a MAGYAR NÉPNEK, majd azok az ünnepségek végeztével a Nemzeti Múzeum Gobelin-termébe kerültek.

  • A rendszerváltást követően Vitéz József koronaőr elhatározta az akkor még élő koronaőrökkel, hogy újjászervezi a koronaőrség intézményét.

  • 1991-ben tíz alapító tag részvételével megalakult a Magyar Koronaőrök Egyesülete, mely által biztosítva lett a jogfolytonosság a Magyar Királyi Koronaőrséggel.

  • Az Egyesület célja a Koronázási jelvények, a Szent Korona és a Szent Jobb megóvása fizikai és szellemi értelemben is, megőrizve az elődök által átadott tudást.

  • Az Egyesület minden tagja részt vesz történelmi kutatásokban, előadásokat szervez és Szent céljuknak tartják az Egyesület által képviselt történelmet minden honpolgár számára megismerhetővé és hozzáférhetővé tenni.

  • Szervezetünk részt vesz állami és egyházi ünnepségeken, vitéz-, lovagavatásokon-, Rendőrtiszti-, Tiszt- és Tiszthelyettes Avatásokon és sok más, a Szent Koronával kapcsolatos ünnepségen.

  • Az évet rendszerint a Doni csatában elesett hősök megemlékezéssel kezdjük, nem sokkal később a Magyar Kultúra Lovagjai Avatás következik. A tavasz közeledtével egyre több felkérés érkezik határon innen és határon túlról Egyesületünkhöz, melyet nagy tisztelettel és örömmel fogadunk.

  • Ezen ünnepségek alakalmával a díszőrség adása mellett igény szerint előadást tartunk a Koronaőrségről és a Szent Koronáról. Tapasztalatunk, hogy az elhangzottak sok igaz magyar emberben felkeltik az érdeklődést történelmünk iránt és megerősíti hitükben őket.

  • Rendőrtiszt, Tiszthelyettes és Tisztavatáson részt veszünk, ahol a Szent Korona másolata előtt teszik le esküjüket az ifjú tisztek.

  • Augusztus 20-án Szent István napi Körmenet indul délután a budapesti Szent István Bazilikából, melyet ünnepi Szentmise keretében a Koronaőrség részvétele mellett tart meg minden évben az Egyház.

  • Szeptemberben Budapesten a Történelmi Vitézi Renddel és az ország több városában vitézavatásokra kerül sor.

  • Az Október-november Szent Korona előadásokkal telik, decemberben a Szent Korona Szövetség évadzáró miséjén való kiállással zárjuk az évet a Budavári Mátyás Templomban.

  • A Szent Korona és a Szent jobb a Magyar Államiság jelképe, ezért őrzése szükség- és törvényszerű.

1938 - A Szent Jobb országlása, az Aranyvonat

Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek közbenjárására a bécsi kongresszus után lehetőség adódott, hogy Budapesten kerüljön sor a XXXIV. Eucharisztikus kongresszus megrendezésére.


Serédi Jusztinián bíboros

A kongresszus időpontját 1938-ra tervezték, mivel Szent István király halálának 900. évfordulóját ünnepelte Magyarország. Nem sokkal később egy másik fontos javaslat merült fel, hogy Magyarország 22 állomását érintve keljen útra a Szent Jobb, ehhez megfelelő szállítóeszközre, őrökre és kísérőkre volt szükség A Szent Jobb érkezését a megfelelő keretek között megrendezett ünnepség és Szent Mise várta az állomásokon a hatalmas tisztelettel és áhítattal várakozó tömegekkel egyetemben.

1936. Darányi Kálmán megalakítja Szent István Emlékév Országos Bizottságát, mely állami szinten látta el a Szent István év előkészületeit. Elnöke Serédi Jusztinián volt.

1937. III. 17. A püspöki kar pásztorlevelében nyilvánosságra hozta, hogy a Szent István jobbját, halálának 900. évfordulója alkalmából körbeviszik Magyarországon.

1937. október 21-én a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elfogadta az 1938-as Szent év kettős programját.

1937. december 4-én Mihalics Zsigmond prelátus az előkészítő főbizottság nevében Esztergomhoz fordult, hogy tájékoztassák a püspöki kar határozatát, melyben a Szent Jobb országlása foglaltatott.

1938. május 30-án -1084-ben ezen a napon fedezték fel egy bihari községben az eltűnt Szent Jobb ereklyét. - a Szent István emlékév első eseményeként ünnepi szentmisét celebráltak, majd Szent Jobb körmenetet tartottak, majd átvonultak az Országház elé.



Hősök tere

1938. június első napjaiban tartották Budapesten azt a megbeszélést, amelyen az érintett városok és megyék vezetői megismerhették az Aranyvonat részletes útvonalát, mely 1938. május 31-től szeptember 25-ig tartott, 1941 és 1942-ben csak néhány állomást érintett a Szent Jobb: Esztergom, Székesfehérvár, Kaposvár, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Baja, Pécs, Szekszárd, Vác, Győr, Komárom, Szombathely, Sopron, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Szeged, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Szentes, Békéscsaba, Debrecen, Gyula, Szolnok, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Gyöngyös, Érsekújvár, Győrszentmárton, Balassagyarmat, Ipolyság, Losonc, Dunaszombat, Rozsnyó, Salgótarján, Beregszász, Munkács, Sátoraljaújhely, Ungvár, Nagyvárad.


1938 – A Szent Jobb fogadása

1938. május 31-én indult első útjára és 1942-ben fejezte be országlását a Szent Jobb.

Az Aranyvonat által érintett állomásokat feldíszítették, a vármegyék határán hivatalos fogadóbizottság várta a vonat érkezését és így kísérték be az ünnepi díszbe öltöztetett állomásokra, ahol a lakosság körmenetben vonult ki az állomásra. A püspöki székvárosokban egy éjszakát, a városokban pár órát, közbenső állomásokon pár percet tartózkodott a Szent Jobb.

Megállás után kinyitották az üvegfalat, leeresztették a lépcsőt és ereklyetartóval együtt 4 vagy 8 pap vállon hordozható baldachinra emelte az ereklyét. Az őrség felsorakozott és a parancsnok a Szent Jobb előtt indult el, őt követte a Szent Jobbot hordozó papok csoportja, mögöttük a Szent Jobb őre, két oldalról pedig a Koronaőrök zárták az alakzatot. Őket követhették a főméltóságok és az ünneplő tömeg.

Az ünnepi fogadóbizottság (főispán, alispán, polgármester, megyéspüspök, papság) a felsorakozott díszszázad, a katonai zenekar és az ünneplő lakosság már előre várta Szent István jobbját.

A hivatalos fogadóbeszédet a város vezetése végezte, a papság főpapi szent mise keretében üdvözölte az ereklyét a város főterén. Ezután következett a közszemle. Pécsett, Győrben, Szegeden, Nyíregyházán és Egerben a Szent Jobb a székesegyházban töltötte az éjszakát.

Ahol nem állt meg az Aranyvonat, ott megfelelő sebességre lassított, a lakosság pedig térden állva köszöntötte a Szent Jobbot.

A Szent Jobb 1938-as országlását követő időket beárnyékolta a közelgő háború szele, és az 1941-42-ben megtett útja után a Szent Jobb kocsi sorsáról nincs adatunk.

Mindösszesen négy hónap állt a Szent Jobbot szállító Szent Jobb kocsi átalakítására. Urbányi Vilmos és Marton Lajos tervei alapján készült a kocsi, mely 4 hónap megfeszített munkájával készült el az igényeknek megfelelően. A festést Márton Lajos és segítője Szlamka István végezte el. Az előállítási költség 19 000 pengőre rúgott, ebből a MÁV 10 000 pengőt átvállalt, a vontatási költségek 7070 pengőt tettek ki, a maradékot a kettős szentév rendezőbizottsága fedezte.



A Szent Jobbot szállító szerelvény

A Szent Jobbot vivő aranyvonat szerelvényját Urbányi Vilmos és Márton Lajos tervei szerint építették át egy szalonkocsiból. A külső rajzot megküldték Esztergomba Serédinek is jóváhagyás végett. Az eredeti elképzelések szerint a szerelvényt egy vadonatúj gőzmozdony vontatta. A mozdony után három kocsi következett: elöl és hátul egy-egy luxus személykocsi, amelyekben a koronaőrség pihenőben levő állománya, illetve a kíséret egyházi és világi tagjai tartózkodtak. (A kocsik száma esetenként bővült, mert a kíséret száma is nőtt.) Középütt kapott helyet a speciálisan kiképzett vagon, az aranykocsi, amelynek kétoldalt nagy felületen üvegfalai voltak, hogy az ereklyét ott is jól láthassák, ahol azt nem emelték le a vonatról, hanem csak áthaladt a szerelvény.

A szerelvény külső falán, mindkét oldalán az 1038–1938 évszámok hirdették a szent király jubileumát. A díszítés ornamentikája a magyaros és az egyházias motívumokat egyesítette és variálta. A kocsi tetején bíborszínű s zöld-arany keretből emelkedett ki az aranyozott Szent Korona nagyméretű másolata, amelynek két oldalán két-két címertartó angyal térdelt. A kocsi egyik oldalát magyaros motívumú arany és ezüst keretben Szent Gellért, Szent Imre, Szent István és Boldog Gizella egész alakos képe díszítette, magyar és Árpád-házi angyalos címerek között. A szerelvény másik oldalán Boldog Margit, Szent Mór, Szent László és Szent Erzsébet életnagyságú alakjai sorakoztak hasonlóan dús aranyozású keretben.

Az aranykocsi belső mennyezete fehér díszselyem borítású volt, alatta bíborral bevont emelvényen nyugodott a Szent Jobb drágamívű kettős ezüst ereklyetartója, mögötte pedig trónszerű szék állt, a Szent Jobb őre számára. A kocsi eltolható üvegajtajának megfelelő nagyságú, összecsukható lépcsőt is készítettek, amelyet, szintén piros bársonnyal vontak be. A szerelvényt elborító arany, zöld és bíbor színű díszítések nagyszerűen érvényesültek a hófehér selyem alapszínben. Az ereklyét szállító vagon valóban a magyar tervező- és díszítőművészet s a magyar ipar remeke volt.

A kocsi belső terét három részre osztották. A szolgálaton kívül levő Koronaőröké volt az egyik elkülönített rész, míg a másik az egyházi személyeket szolgáló részként működött. Középen állt az ún. díszterem, melynek közepén egy rezgéscsillapító állvány helyezkedett el, amin az ereklyetartó nyugodott. Az állványról azt kell tudni, hogy egy millimétert sem mozdult el a Szent Jobb kocsi mozgása közben. A dunakeszi üzem dolgozói által elkészített szerkezet vizsgája Dunakeszi és Szob között megtett útvonal volt, a tárolóra egy félig elszívott szivart helyeztek próbaként, a szivarból egy kis hamu sem esett le, így nyugodt szívvel indulhattak az országlásra.

A tároló szerkezetet pedig címeres brokátterítővel fedték le, melyet reflektorok világítottak meg. Az eltolható oldalfalak lezárására három részes üveg tolóajtó szolgált, melyek keretét bearanyozták.

tartószerkezet


A szerelvény belseje


Az üvegajtó

A költségvetés szerint az aranyvonat, pontosabban szerelvényének előállítási költségei 19 000 pengőt tettek ki, és ebből a MÁV 10 000 pengőt átvállalt. A vontatási költségek pedig 7070 pengőre rúgtak. Ezeket az összegeket a kettős szentév rendezőbizottsága költségvetési keretéből fedezték. Az aranyvonatot vivő mozdony orrában fehér színű, hatalmas apostoli kettős keresztet helyeztek el. Egyes utakon a mozdony elején, a kereszt köré cserfakoszorú fonódott, máskor Szent Istvánt ábrázoló kép kapott helyet a kereszt mellett.

Koronaőrök a Szent Jobb szerelvény előtt


Utószó


A Magyar társadalomnak nagy szüksége van történelmünk ismeretére, küldetésünk, hogy a Szent Korona és a Szent Jobb eszmeiségét széles körben közkinccsé tegyük. A Szent Jobb kocsi elkészítésével elődeink iránti tiszteletünket fejezzük ki, a nemzet felemelkedését csak közös erővel valósíthatjuk meg – ezért kérjük Önöket támogassák tervünk megvalósítását.

2009. augusztus 20. – Budapest, Szent Jobb Körmenet

Tisztelettel:

Woth Imre
Elnök
Magyar Koronaőrök Egyesülete


2007. - Koronaőrök a Szent István Bazilikában



-------------------------------------------------------------------

.

Koronaőrség 2007-2020. - Minden jog fentartva. - Code & Design: Electrocat Design, Kovács Győző